Tulajdonképpen átfordult az apátia környezetemben valami lélekemelő izgalommá. Barátnőm felhív, kérdi a telefonban: "gordonkázunk, gordonkázunk?" Mondom neki, na ja, nézem a híreket, olvasom Chikán Attilát - korábban nem volt szokásom efféle mazochizmus, talán már mondtam, Mariska nénit a szomszédból szívesebben faggatom "közgazdasági kérdésekben", mint azokat, akiknek "papírja" van róla. Amikor jön a "válság", az öregek tudják, el kell vágni egy-két sárga lábú nyakát, nem kell nagyon kimozdulni, csökkenteni kell a felesleges izgalmakat - sok kalóriát emészt - és valóban nem kell feleslegesen azzal foglalkozni, ami nem a mi dolgunk. Persze nekem és másoknak, akik a közéletet beengedték annak idején a hatókörükbe, ez nehezemre esik, de tegnap én is erőt vettem magamon, sütöttem itthon egy tepsi rizsfelfújtat és ma már nem olvastam tovább azt a cikket, amelyben leírta Kavafisz, hogy a VII. kerületi ingatlan panama egyik szellemi atyja a karibi térségbe távozott.

Elolvasom »